Barrett nyelőcső rákmegelőző állapot.
Mi az a Barrett- oesophagus?
Barrett-nyelőcsőről akkor beszélünk, ha az nyelőcsőben normálisan előforduló el nem szarusodó laphámsejtekből álló nyálkahártyaréteget speciális hengerhámsejt réteg helyettesíti. Ez a „metaplasiás” réteg a gyomor-nyelőcső átmenettől a szájüreg felé változó távolságra terjed fel, és összefüggésben áll a gyomornyálkahártyával. A klinikusok általában akkor állítják fel a Barrett-nyelőcső diagnózisát, ha ez a zóna körkörös, vagy hosszabb, mint 3 cm. A rövid szegmensű Barrett – a nyelőcsőben 3 cm-nél rövidebb elváltozásra utal. Boncolási adatok alapján 3 cm-nél hosszabb Barrett-oesophagus a népesség kb. 1%-ában fordul elő.
Mi okozza a Barrett-nyelőcsövet?
Úgy gondolják, hogy a Barrett-oesophagus, a savas, de méginkább a kevert: sav+epés reflux betegség spektrumának legvégső állomása. A refluxos tüneteket mutatókban sokkal gyakrabban fordul elő, a refluxban szenvedők kb. 10%-ában jelen van. A ”short-segmens„ Barrett-oesophagus még gyakoribb ebben a betegcsoportban, kb. 20%-ában észlelhető.
Mekkora a kockázata a Barrett-nyelőcsőben a nyelőcső adenocarcinoma kialakulásának?
A carcinoma kialakulásának a kockázata évente kb. 0,5-1 % (1 eset/100-200 utánkövetett beteg évente), a beszámolók 1/52 utánkövetett beteg évente ( kb 2%/év ), illetve 1/441 utánkövetett beteg évente (kb. 0,2%/év) között váltakoznak.
A Barrett-nyelőcső mellett rendszeresen el kell-e végezni az endoszkópos vizsgálatot?
Az endoszkópos kontroll racionális magyarázatául az szolgál, hogy a Barrett-nyelőcső a nyelőcsőcarcinoma kialakulása tekintetében szignifikáns kockázati tényező, és a tüneteket nem okozó dysplasiás elváltozás vagy a korai (gyógyítható) carcinoma felismerésével javul a prognózis. A nyelési nehezítettség (dysphagia) megjelenését követően diagnosztizált nyelőcsőcarcinomák többsége inoperábilis (az 5 éves átlagos túlélési arány mindössze 5%).
Kontroll gasztroszkópiára rendszerint 1-2 évente kerül sor. Alacsony fokú dysplasia észlelésekor lerövidül az endoszkópos szűrések közötti intervallum (pl. 6 hónapra). Súlyos dysplasia igazolása (egy másik patológus által is megerősítve) általában nyelőcső részleges eltávolítása (oesophagectomia) elvégzését javasolja ajánlja, mivel az eltávolított minták 50%-ában egyidejű nyelőcsőcarcinoma fennállásáról számoltak be.
Hány éves korig kell rendszeresen ellenőrizni a Barrett-oesophagust?
A rendszeres ellenőrzést rendszerint addig folytatják, amíg a beteg általános állapotát alkalmasnak találják, a nyelőcső részleges eltávolítás (oesophagus resectio) elvégzésére. Fontos leszögezni, hogy a dysplasiás elváltozások kialakulásától a tünetmentes carcinoma és a halál bekövetkeztéig valószínűleg évek telhetnek el, és sok idősebb beteg ezt is számításba veszi, mielőtt döntene a terápiáról. Ráadásul az oesophagectomia halálozási aránya 5-10% közé esik, és jelentősen perioperatív morbiditással társul.
Melyek a nyelőcső planocellularis carcinomájának és adenocarcinomájának terápiás lehetőségei és milyen a prognózisa?
A nyelőcsőben kialakuló laphámsejtes carcinoma és adenocarcinoma terápiája kedvező stádium ( CT és/vagy endoszkópos-UH ) esetén sebészi resectio. A műtéti resectiora alkalmas betegek csekély hányadának, akiknél a szövettani vizsgálat nem igazol nyirokcsomó érintettséget, 5 éves túlélési aránya kb. 40 %-os, míg a nyirokcsomó metastasissal rendelkezők 5 éves túlélése 15-20%-ra tehető.
Az inoperábilis betegeknél palliativ stentbehelyezés, laserterapia vagy sugárkezelés jön szóba.
