A manometria a tápcsatorna különböző pontjain történő nyomásmérést jelenti. Információt ad az izmos fallal rendelkező szerv mozgásáról, a záróizmok tónusáról, a lezárás erősségéről. Rutinszerűen manometriát a nyelőcsőben, gyomorban, végbélben végzünk.

A vizsgálat éhgyomorra, a manometriás katéter vizsgálandó szervbe történő behelyezésével indul. A vizsgálat fájdalmatlan, minimális kellemetlen érzést okoz. Vizsgálati időtartam: 5-20 perc.

Manometer

Mikor szükséges manometriás vizsgálatot elvégezni?

  1. nyelészavar, nyelési nehezítettség esetén, gyakori ételelakadás során,
  2. reflux betegség mellett, ha a gyógyszeres kezelésre nem reagál, gyakran visszaesik a beteg, meg akarja műttetni a nyelőcsövét reflux miatt, ismeretlen eredetű mellkasi fájdalom esetén. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hatályos szakmai kollégiumi állásfoglalás alapján antireflux műtét előtt kötelező elvégezni a nyelőcső manometriát!
  3. A teltség érzés, gyakori hányás, gyomorürülési zavar gyanúja esetén,
  4. székrekedés kivizsgálásának rutin módszere, kimeneti akadályos székrekedés, Hirschprung betegség okozta székrekedés kizárására, végbél érzékelési zavarok kimutatására.
  5. Az anorectalis manometria elvégézsének további indikációi: széklet tartási zavar (inkontinencia) kivizsgálása, a végbél záróizmainak elégtelen működése esetén,
  6. végbél sérüléseinek felmérése esetén,
  7. műtéteket megelőzően: anus preternaturalis megszűntetése, tehermentesító stomazárás, húgyhólyag kiírtása- vizelet vastagbélbe vezetés, achalasia műtét előtt, antireflux műtétet megelőzően.

Nyelőcső manometria reflux betegségben:

A manometria önmagában nem diagnosztikus a refluxra, viszont értékes információt ad a betegség okára és szövődményeire vonatkozóan. A nyomásmérés kapcsán behatárolható az alsó nyelőcső záróizom (spincter) orrnyílástól számított helyzete, hossza. A záróizom pozíciójának meghatározása miatt a pH-mérést illetve nyelőcső pH-impedancia mérést megelőző vizsgálat.

Az úgynevezet légzési inverzós pont segítségével meghatározható a hasi- és mellkasi záróizom hossz, mely a záróizom lezárási képességének meghatározásához szükséges. A manometria során a nyelőcső alsó záróizom alapnyomása, ellazulása kapcsán mért maradék nyomása, az ellazulás méréke kerül meghatározásra. A Castell munkacsoport egészséges önkénteseken és refluxbetegeken végzett manometriával kombinált pH-mérései azt mutatták, hogy a nyelőcső alsó záróizma elégséges működésének feltétele az, hogy a záróizom magas nyomású területen (hasi szakasz) elhelyezkedő hossza legalább 2 cm legyen és átlagos alapnyomása a 10 Hgmm-t haladja meg. Mind a záróizom kórosan alacsony nyomása, mind magas nyomása utalhat refluxbetegségre. Az előbbi pl. Barrett nyelőcső kapcsán szinte mindig kimutatható, az utóbbi, vagyis a hypertensiv/hyperreactiv záróizom a refluxos betegek kb. 5-7 százalékában észlelhető eltérés. Ezen utóbbi kialakulását valószínüleg a záróizom regiot érő kémiai inzultus okozza, és a záróizom védekező mechanizmusa.

A nyelőcső manometria információt ad a folyadék, illetve a száraznyelések alatti nyelőcsőtest funkciora is. Antireflux műtét csak nyelőcső manmoetria és pH-impedancia vizsgálat elvégzése után tervezhető és végezhető el, ellenkező esetben súlyos nyelészavar fejlődhet ki a műtött betegeknél!

Anorectalis manometria székrekedés, széklettartási zavar (inkontinencia) esetén:

Folyadékperfúziós manométer, szilárd fázisú mikrotransducer segítségével, levegővel, vagy folyadékkal feltöltött ballonnal a végbél és az analis csatorna nyomásviszonyait, érzékelést, ballon felfújásra adott záróizom választ lehetséges felmérni. Az anus csatrona funkcionálisan az a terület, ahol a nyomásértékek legalább 5 Hgmm-el meghaladják a végbélben mérhető nyomást. Az analis csatorna felső harmadában a mellső fal irányában mért nyomásértékek alacsonyabbak nyugalomban és szorítás során, mint a három másik quadránsban. A középső harmad nyomásviszonyai kiegyenlítettek, alsó harmadban a hátsó fal felé eső quadránsban alacsonyak a nyomásértékek. Legmagasabb értékek fiatal férfiakban mérhetők. Az alapnyomás 75-85%-át a belső sphincter biztosítja, ugyanakkor azonban, ha a beteg izgul, nincs relaxált állapotban, jelentősen magasabb nyomásértékek mérhetőek a külső végbél záróizom összehúzódása eredményeként.

Maximális szorítási nyomás meghatározása a külső végbél záróizom működését reprezentálja, kitartott szorítás során az külső sphincter izom kifáradása detektálható.

Rectoanalis inhibitoros reflex (RAIR): a végbél felfúvása hatására a belső sphincter nyomása leesik. A jelenség a bél külső beidegzésének elvesztését követően is fennmarad, plexus myentericus működési épsége szükséges megjelenéséhez. Csökken neuropathiát előidéző kórképekben, ha a végbél tágulékonysága (compliance) nagy, ganglionsejtek pusztulása esetén, illetve belső végbél záróizom elfajulása során. RAIR hiánya Hirschprung betegséget vet fel.

Vektor volumen mérés (vektometria): legalább nyolc csatorna radiális nyomásértékeinek 3 dimenziós leképezése. Elsősorban incontinens betegekben sphincter sérülés, sphincter működés kiesését jelzi.

Manometria jelentősége:

  1. mérési eredményei jól reprodukálhatók.
  2. Lehetőséget ad annak eldöntésére, hogy a végbél és gátizomzat melyike működik rendellenesen.
  3. Alkalmas és kivizsgálás során kötelező a végbél sphincter sérülés jóslására,
  4. a bél beidegzésének vizsgálatára, Hirschprung betegség, megarectum kimutatására, anus preternaturalis megszűntetése előtti végbél záróizom felmérésre.