Az Egészségügyi Világszervezet a vérszegénységet úgy határozza meg, hogy a haemoglobin (Hgb) koncentráció férfiakban 130g/l, nőkben 120 g/l alatti. A legjobb azonban a helyi laboratóriumi tartományt használni, mivel ez tükrözi az adott földrajzi terület populációjának normálértékeit.
Az alarm tünetek olyan lehetséges betegségekre hívják fel a figyelmet, amik maradandó egészségkárosodást okozhatnak, ha nem kerülnek időben felismerésre.
A nád- és répacukor használata az iparban, kisiparban jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben. Sokkal olcsóbban és nagyobb mennyiségben állítható elő, könnyebben kezelhető, és erősebb édes ízt idéz elő a magas fruktóztartalmú (55-80%) kukoricaszirup, ami felváltotta a répa-, és nádcukrot.
Puffadással, hasfájással, székelési szokás megváltozásával számos beteg öngyógyításba kezd. Szeretnénk segíteni Önöknek abban, hogy megértsék a 10 leggyakoribb tévedést, amikor egy szolgáltató coeliakiának diagnosztizál tünetet.
Bizonyára Önök is tapasztaltak már kisebb-nagyobb, végbélből származó vérzést. Sokszor legyintünk csak: biztos az aranyerem vérzik, azért véres a székletem. Ugyanakkor nem hagy minket nyugodni a vastag- és végbélráktól való félelem. Jobb megelőzni a bajt és idejekorán specialistához fordulni!
Vashiány oka: elégtelen bevitel 5%, elégtelen felszívódás:5%, vesztés:90%.
Mi az odynophagia? Mi az a fájdalmas nyelés? Az odynophagia – fájdalmas nyelés – súlyos gyulladást jelez a nyelőcsőben.
A nehéz nyelés okai. Az ételnek (vagy folyadéknak) a száj és gyomor közé történő ,,beszorulásának” érzetét jelenti. Számos okra visszavezethető.
Az achalasia a nyelőcsövet érintő leggyakoribb hipermotilitási szindróma. A szó jelentése ,,elernyedési képtelenség” a az állapotra az alsó nyelőcső záróizom tökéletlen elernyedése a jellemző.
A reflux a nyelőcsőbe történő gyomor- vagy gyomor+vékonybél tartalom feláramlás. Fiziológiás jelenség akkor, ha étkezéseket követően jelentkezik, és tüneteket nem okoz, rövid ideig tart és alvás alatt praktikusan nem fordul elő. Kóros ha a reflux időtartama elnyújtott, nappal illetve éjszaka étkezéstől függetlenül alakul ki, ha tüneteket okoz, vagy nyelőcső nyálkahártya károsodást, gyulladást idéz elő.
A coloproctológia a vastagbél és a végbél betegségeivel foglalkozó gastroenterológiai terület. A coloproctológiai betegségek tünetei: a székelési szokás megváltozása, székrekedés, hasmenés, véres széklet, inkomplett kiürülés érzése a végbélből, széklet tartási zavar, széklet kiürítési zavar, végbél fájdalom, viszketés megjelenése.
Reflux betegség szövődménye: Barrett nyelőcső – rákmegelőző állapot. Barrett-nyelőcsőrőll akkor beszélünk, ha a nyelőcsőben normálisan előforduló el nem szarusodó laphámsejtekből álló nyálkahártyaréteget speciális hengerhámsejt réteg helyettesíti.
A nyelőcső rosszindulatú daganatának (carcinomájának) két eltérő típusa létezik: laphámsejtes (planocellularis) carcinoma és adenocarcinoma. A nyelőcső carcinoma összes szövettani típusának előfordulása 3,3/100.000 fő körüli.
Az acetil-szalicilsav (Aszpirin) és az NSAID-ok okozhatnak nyelőcsőfekélyt, sebes gyomorhurutot: erosiv gastritist, pepticus fekélyeket, illetve vékonybél kifekélyesedést okozhat.
A Helicobacter pylori a gyomor nyálkahártyájában él és ott okoz fertőzést. A H.pylori fertőzés, mely döntően gyermekkorban alakul ki, minden valószínűség szerint a leggyakoribb krónikus bakteriális infekció.
A colitis ulcerosa a vastagbél ismeretlen eredetű, a végbelet érintő és a vastagbél felsőbb szakaszai irányban változó távolságra terjedő gyulladásos betegsége. Visszaesések (relapsusok) és javuló állapot (remisszió) jellemzik.
Feltétlenül orvoshoz kell fordulni, ha: a fájdalom nem szűnik meg 1-2 nap alatt, ha egyre fokozódó jelleget mutat, láz-, véres székletürítés-, fekete színű széklet ürítése jelentkezik, krónikus (régóta tartó) fájdalom esetén ha vashiányos vérszegénység fejlődik ki, fogyás jelentkezik, ha az egyébként orvos által kezelt fájdalom jellege megváltozik!
A gyomor és a nyombél között ezt a bonyolult kapcsolat idegelemek és hormonok szabályozzák, melyek az elfogyasztott táplálék mennyiségétől és minőségétől (pl. zsír- és fehérje tartalom, vegyhatás ) is függenek. A fenti mechanizmusok bármelyike károsodást szenved, az állandó teltség érzet kialakulásához vezet.
Átlagosan heti háromnál többször, de napi háromnál kevesebbszer ürít székletet egy egészséges ember. Ennek a mennyiségét és az összetételét befolyásolja a diéta rosttartalma, a nem, a szedett gyógyszerek, a fizikai aktivitás és a szervezetet érő stressz.
A hasmenés az utazókat érintő leggyakoribb megbetegedés, az utazások mintegy 20-70%-ában lép fel. A kórképet az esetek többségében bakteriális infekció okozza (85%), de kisebb mértékben lehet virus (10%) vagy protozoon fertőzés (2%) következménye.
Hasmenésről akkor beszélünk, ha a beteg 24 óra alatt legalább három alkalommal ürít híg, vagy laza székletet. A hasmenés megítélésében tehát a székelés gyakorisága döntő és nem az állaga.
A végbélben lévő kis visszerek apró párnákat képeznek, melyeknek a vér összegyűjtésén kívül a széklet tartás képességében van szerepük.
A funkcionális székrekedés nyilvánvaló szervi ok nélkül jelentkező székelési nehezítettség vagy székelési képtelenség. 4-5 napnál régebben tartó széklet-leállás miatt akkor is orvoshoz kell fordulni, ha semmiféle panaszt nem okoz a betegnek.
Normál körülmények között a széklet tartás képességének fenntartásában mechanikusan a végbél záróizmai (sphincterei), a nyálkahártya érpárnái, a gátizomzat, a puborectalis izmos gyűrű és az általa megtört állapotban lévő végbél, és a végbél haránt billentyűi (Houston billentyűk) játszanak szerepet.
A végbél nyálkahártyája előreesése során a végbélnyílásban megjelenik a nyálkahártya esetleg maga az egészen kifordult végbél. Masszív székrekedés, vagy székletürítés alatti erős préselés, esetleg krónikus aranyeres problémák / végbél polypok is közrejátszhatnak a létrejöttében.
A végbél berepedés (fissura), a végbél és a végbél körüli bőr találkozásánál, az úgy nevezet hámátmeneti terület berepedése keményebb székletürítés, robbanásszerű hasmenés ürítését követően.
A végbélnyílás viszketése leginkább az anus-nyílás bőrének betegsége. A bőrben lévő idegvégződések irritációjának következtében az epidermis-dermis határon lévő fájdalom érző idegvégződések túlérzékenyítettek.
A vérszegénység (orvosi nevén anémia) a vörösvérsejtek és az oxigén szállító hemoglobin mennyiségi csökkenését jelenti. Tünetei: fáradékonyság, gyengeség.
A rossz lehelet leggyakoribb oka baktériumtelep, ami valamilyen anyagon tenyészni tud. Több különböző baktériumtelep együttese képez bakteriális plakkot, vagyis baktérium mikrokolóniákból álló biofilmet.
Hasnyálmirigy gyulladás: pancreatitis. Akutan a környező gyulladás más szervekre is terjedhet és a folyamat távoli szervek (más elváltozások) működési zavarát okozhatja.
Feltétlenül orvoshoz kell fordulni, ha: a fájdalom nem szűnik meg 1-2 nap alatt, ha egyre fokozódó jelleget mutat, láz-, fogyás jelentkezik, ha az egyébként orvos által kezelt fájdalom jellege megváltozik.
A láz általában a szervezetbe került kórokozók (vírusok, baktériumok) kapcsán aktiválódó immunrendszer normális működését jelzi. Ismeretlen eredetű lázról beszélünk, ha 3 hétnél tovább fennáll, 38,3°C-ot többször meghaladja és egy heti kórházi bentfekvés során végzett vizsgálatokkal sem derül ki eredete.
Trópusi, szubtrópusi országokban elterjedt protozoon által okozott megbetegedések. Jellemző tünetek fejfájás, láz, bőrkiütések, krónikus fáradtság. Kezelése szaktudást igényel, és serológia vizsgálatokat.
A zoonózisok az állatokról emberre terjedő betegségek. Számos kórkép tartozik ide, gyakori előfordulásuk miatt a macskakarmolási betegséget, a tularemiát, a Q lázat, a Lyme betegséget és a toxocariazist részletezzük.
Egy protozoon, a Toxoplasma gondii okozza a betegséget. Macskaürülékkel szennyezett víz, vagy élelmiszer fogyasztása, vagy nem kellően hőkezelt hús (hazánkban sertéshús) fogyasztása révén fertőződhetünk.
Mononukleózis szindróma lázzal, torokfájással, máj-és lépnagyobbodással, nyirokcsomó duzzanattal járó megbetegedés.
Vírushepatitisek – Legalább 5 hepatitis vírusról ismert, hogy elsősorban a máj károsodását idézi elő szisztémás tünetekkel.
A szérum PSA-szintjének emelkedése a prosztata betegségeinek, többek között a prosztatagyulladásnak, a jóindulatú prosztata-hiperpláziának (BPH), valamint a prosztataráknak tudható be.
