A H2 kilégzési tesztet bakteriális túlnövekedési szindróma, illetve táplálék intolerancia kimutatására használjuk.
A módszer alapja az, hogy bakteriális túlnövekedési szindróma gyanúja esetén a bélbaktériumok által bontásra kerülő oldatot (lactulose) iszik a beteg, majd szabályos időközönként a lehelletéből a H2 gáz mennyiségét eszközösen meghatározzuk. Miután a bélbaktériumok képesek csak bontani a lactuloset, az általuk termelt lactulose bomlástermék H2 formájában a vérbe, majd a tüdőbe kerül és a beteg kilélegzi azt. A kilélegzett levegő H2 tartama akkor nő meg, ha a lactulose oldat találkozott már a normálisan csak a vastagbélben lévő bélbaktériumokkal. Ha a H2 kilégzési teszt során 150 percnél hamarabb emelkedik meg a kilélegzett levegő H2 tartalma, bakteriális túlnövekedés/kontaminált vékonybél szindróma igazolt.
Táplálék érzékenység (pl. tejcukor intolerancia, fructose- sucrose-, sorbitol-, xilitol intolerancia) esetén az emésztődni nem képes táplálékkomponens bomlásterméke (H2) jelenik meg a kilélegzett levegőben, illetve a vérből nem lehet megemelkedett komponens szintet kimutatni.