Definíció
Az indusztrializált országokban egy felnőtt átlagosan napi 200 g székletet ürít, amelynek 60-85%-a víz. Átlagosan heti háromnál többször, de napi háromnál kevesebbszer ürít székletet egy egészséges ember. Ennek a mennyiségét és az összetételét befolyásolja a diéta rosttartalma, a nem (nők kevesebb székletet ürítenek), a szedett gyógyszerek, a fizikai aktivitás és a szervezetet érő stressz.
A fentieknek megfelelően hasmenés akkor alakul ki, ha a napi széklettömeg 200 g feletti, a székletürítések száma megnő, vagy a széklet állaga lazává válik a magasabb folyadéktartalomnak köszönhetően.
Akut hasmenés alakul ki akkor, ha 7-14 napig tart, krónikussá akkor válik, ha 2-3 hétnél elhúzódóbban jelentkezik.
Akut hasmenés leggyakoribb oka valamilyen bélfertőzés, esetleg elfogyasztott gyógyszer, toxin, hosszú éhezés után táplálkozás kezdése, túlfolyásos hasmenés.
Fertőzéses eredetű hasmenésben évente 5-8 millió ember hal meg, melyek túlnyomó többsége fejlődő országban élő 5 évnél fiatalabb gyermek. A fertőzés túlnyomó többsége feco-oralisan terjed emberi, vagy domesztikált állatok székletével, emberről emberre terjedés levegőn keresztül (Norwalk ágens, rotavírus), illetve fertőzött bőrfelülettel (Clostridium difficile), vagy szexuális aktivitás útján terjed tovább (HIV). Ezért a fejlett országokban az akut infectiv hasmenésnek legjobban kitett csoportok a következők: utazók, kagyló fogyasztók, férfi homoszexuálisok, prostituáltak, intravénás droghasználók. Közösségben élők (óvoda, iskola, ápolási otthonok, kórházak) ugyancsak az átlagosnál nagyobb rizikónak vannak kitéve.
Fertőzéses esetben hányinger, hányás, hasfájás, nem magas láz, vizes-, vagy véres hasmenés a vezető tünet. A hasi fájdalom a nagy volumenű bélbe jutó folyadék okozta feszülés következtében alakul ki. A bélfalba hatoló baktériumok okozta fertőzések jóval drámaibb tüneteket provokálnak, így magas lázat, akut hasi katasztrófához hasonló tünetek mellett.
Kezelés
A fertőzéses bélgyulladás kezelése a beteg nyugalomba helyezésén, folyadék-és és ionpótláson alapul. Az antibiotikus kezelés sok esetben ellentmondásos, szakember feladata ennek eldöntése.
Krónikus hasmenés
A krónikus hasmenés kialakulása alapján négy mechanizmus tehető felelőssé:
- Ozmotikus hasmenés:
Nem felszívódó, osmoticusan aktív anyagok okozzák, aminek következtében napi 500-1000 g széklet ürül. A tünetek éhezéssel rendszerint megszüntethetők. Kiválthatják hashajtók, emésztő enzim hiány, fertőzés, csökkent felszívó felszín pl. liszérzékenység következtében, továbbá emésztési zavar mellett. Ez utóbbi esetben a bőséges béltartalom világos, nagy tömegű, zsíros fényű, habos, bűzös széklet formájában ürül. Kiváltó oka lehet pl. hasnyálmirigy elégtelenség, epesavhiány, műtét utáni állapotok. - Szekretoros hasmenés:
Az sókiválasztás fokozódása a bél ürege felé gyakran jelentős (széklet mennyisége >1000 g/nap) hasmenés, melyet az éhezés sem szüntet meg. Krónikus formában okozhatják zsírsavak, epesavak, hashajtók szedése, hormont termelő daganatok, polypok. - Gyulladásos eredetű hasmenés:
A bélnyálkahártya gyulladása, kifekélyesedése okozza (colitis ulcerosa, Crohn-betegség, besugarazás). - Motoros hasmenés:
melynek oka a kóros bélmozgás. Pl. irritábilis bél szindróma, diabetes, endocrinopathiák, scleroderma, Parkinson-kór stb.
Kérdezzen specialistánktól!
Bejelentkezés: info@doctorismedici.hu