Kóros májfunkciós értékekkel járó betegségek (hepatitis)

A hepatitis A vírusfertőzés széklettel szennyezett víz, vagy élelmiszer fogyasztása során alakul ki.

Gyakran – különösen gyermekben – sárgaságot nem okoz. Hányinger, rossz közérzet, hányás, jobb bordaív alatti fájdalom, fáradékonyság lehetnek a tünetek.  A betegség ritkán súlyos májelégtelenséget okoz, ilyenkor májátültetésre kerülhet sor, egyébként a kezelés tüneti, a gyógyulás teljes. Gyakrabban fordul elő, hogy átmeneti javulás után a sárgaság és a kóros májfunkció ismét megjelenik, a tünetek és a májfunkciós eltérés recidiválnak.

Diagnosztizálásához vérvétel során detektált hepatitis A vírus elleni ellenanyagok vizsgálata szükséges. Hasi UH vizsgálatra is szükség van, ami felvilágosít a májgyulladás mértékéről.

A hepatitis A vírusfertőzés védőoltással megelőzhető.

A hepatitis B vírus infekció szexuális úton, parenterális átvitellel (vér-, vérkészítmények, vagy vérrel szennyezett eszközök átvitelével), anyáról magzatra való terjedéssel fordul elő. Veszélyes a kábítószer használat (kokain intranazális használata is!), a tetoválás,  az akupunktúra, piercing.

Nem okoz mindig sárgaságot, néha a panaszok is enyhék. Az akut betegség esetén a májfunkció jelentős fokban kóros, krónikus fertőzésben alig van kóros érték, ez jellemzően az emelkedett GPT. A betegek leggyakrabban fáradékonyságról panaszkodnak.

Diagnosztizálásához a vérben jelenlévő antigén kimutatás és az ellenanyag vizsgálata szükséges. Vírusnukleinsav kimutatására vérből differenciál diagnosztikai szempontból akut esetben ritkán szükséges. A hepatitis B vírus fertőzés krónikus májgyulladást is okozhat, diagnosztizálásához a vérből vírusantigének, antitestek, vírusnucleinsav vizsgálatán kívül a hasi UH elvégzése is nélkülözhetetlen. Újabb eljárás a fibroscan vizsgálat, ami a máj rugalmasságának vizsgálatával a krónikus májbetegség stadiumait segít meghatározni. A diagnózis arany standardja ma is a máj szövettani vizsgálata, ez azonban invazív beavatkozás, ritkán kerül rá sor.

Az akut gyulladás felnőttben legtöbbször spontán gyógyul, fenyegető májelégtelenség esetén nucleinsav analógokat lehet alkalmazni, néha csak a májátültetés segít.  Krónikus esetben többféle kezelési mód lehetséges, amit specialista végez. Oncogén vírus, a primer májrák okozója.

A dohányzás után a második leggyakoribb rákkeltő!

Megelőzésére ma már védőoltással rendelkezünk.

A hepatitis D vírus fertőzés a hepatitis B vírus egyik felületi antigénjének, a HBsAG-nek a jelenlétében képes a májsejtekbe bejutni és ott szaporodni, ezért a fertőzés csak HBsAG jelenlétében fordul elő. Kábítószeresekben, korábban vér-vérkészítményt kapott betegekben számíthatunk leginkább az előfordulására.

Akut és krónikus fertőzést ismerünk, mindegyik súlyos májfunkciós eltérést, sárgaságot, néha májelégtelenséget, krónikus májgyulladást, májzsugort, májrákot idéz elő.

A betegek fáradékonyságról, jobb bordaív alatti fájdalomról, étvágytalanságról, megsötétedő vizeletről panaszkodnak leggyakrabban.

Diagnosztizálása vérvétel útján, speciális vírus antigén és antitest vizsgálattal lehetséges, hasi UH, fibroscan  is nélkülözhetetlen, máj szövettani vizsgálatra is sor kerülhet. Kezelését speciális szakember végzi.

Megelőzése hepatitis B védőoltással lehetséges.

A hepatitis C vírus infekció világszerte jelentős probléma. A vírusfertőzés akut, vagy krónikus betegséget egyaránt okoz, az akut betegség 70%-a krónikussá válik, majd májzsugorodás, májrák alakulhat ki. A hepatitis C vírus is onkogén, azaz májrákot okozhat.

A fertőzött beteg néha alig érez eltérést, leggyakoribb panasz a fáradékonyság, sárgaság gyakran nem alakul ki. Nemritkán véletlen vérvétel során (pl. jogosítvány hosszabbítás során végzett orvosi alkalmassági vizsgálat) derül ki a kóros májfunkció. Krónikus esetben legjellemzőbb a GPT kisfokú emelkedése, ami ráadásul hullámzó, nem mindig egyforma mértékben és nem mindig emelkedett.

Tisztázatlan esetben vérből hepatitis serológiai vizsgálatokat kell végezni, sosem elég csak egyetlen vírust vizsgálni, hanem kötelező a hepatitis B, a hepatitis C, sőt a HIV vírus serológiai vizsgálatok együttes elvégzése, hiszen ma már az együttes fertőzöttség sem ritka, különösen kábítószeresekben. Az akut HCV megelőzése védőoltással nem lehetséges, a vírus változékonysága miatt a közeljövőben hatásos vakcinára nem számíthatunk. Fontos ezért a szűrővizsgálatok (vérből ellenanyag, anti-HCV) végzése a gyakran panaszmentes, vagy legfeljebb fáradékony betegben is, különösen azok körében, akik a magas kockázatú csoportba tartoznak.
(1992 előtt vér-vérkészítmény adásában részesültek, kábítószert használók, testékszerek viselői, akupunktúra, tetoválás, szabados szexuális élet).

Magyarországon becslések szerint 70 ezer hepatitis C vírus fertőzött lehet, ebből mindössze 10 ezret ismerünk és kezelünk.

A hepatitis C vírusfertőzés ma már gyógyítható! Fontos azonban idejében kezelni, mivel előrehaladott betegségben a vírus eradikálható ugyan, de a már kialakult máj szerkezeti eltérés nem visszafordítható.  A kezelést mind akut, mind krónikus esetben specialista végzi. Az akut fertőzés is gyógyítható pegilalt interferonnal.

Magyarországon is gyakran találkozunk hepatitis E vírusfertőzéssel, különösen azóta, amióta lehetőség van vérből ellenanyag kimutatására.

A vírusnak 4 serotípusa ismert, az 1., 2. serotípusú fertőzés járványokat okoz a fejlődő országokban. A betegséget szennyezett víz fogyasztása során utazások alkalmával bárki aquirálhatja. A 3., 4. serotípus állatokban fordul elő, sertésekben, vadakban, kagylókban. Az ezekből készült, nem kellően hőkezelt ételek fogyasztása során bárki fertőződhet (lángolt kolbász, vagy utcai sütödék).

A fertőzés lehet tünetmentes, átmeneti fáradékonyság során nem mindig kerül sor vérvételre, de különösen idősekben súlyos, elhúzódó sárgasággal járó formáját is tapasztaljuk. Immunbetegekben krónikus májgyulladás is kialakulhat. Terhesekben anyai halálozást, vetélést okozhat.

Kezelése súlyos esetben antivirális (ribavirin), vagy immunmodulans szerrel (interferon) megkísérelhető.

A májfunkciós eltérések elkülönítő diagnózisában

• egyéb másodlagosan hepatotrop vírusok (CMV, EBV, Parvovírus B19, herpesvírusok stb),
• májkárosító gyógyszerek,
• alkohol által okozott ártalom,
• immunbetegségek,
• metabolikus zavarok (Wilson kór, hemochromatózis),
• anyagcsere betegségek (zsírmáj)

kivizsgálására is sor kerülhet.

A sokféle etiológia miatt ma hepatitisz szindromáról beszélünk minden májfunkciós eltéréssel járó kórkép esetén mindaddig, amíg az etiológiát nem tisztázzuk.

A diagnózishoz hasi UH, vérből vírus antigenek és vírus elleni antitestek vizsgálata, genetikai vizsgálatok, immunológiai vizsgálatok válnak szükségessé.

A zsírmáj – ami korunk betegsége – kezelésekor dietetikus is segít a megfelelő étrend kialakításban.