A lisztérzékenységgel (coeliakiával) az elmúlt 5 évben számos internetes oldal foglalkozik. Puffadással, hasfájással, székelési szokás megváltozásával számos beteg öngyógyításba kezd. Az öngyógyítást általában internetes olvasmányok alapján indítják el a tünettel rendelkezők, azonban tudni kell, hogy az internet sok esetben marketing eszköz. Amellett, hogy segíteni akarás vezeti az oldalszerkesztőt, számos egyéb, főleg gazdasági ok motiválja.
Szeretnénk segíteni Önöknek abban, hogy megértsék a 10 leggyakoribb tévedést, amit Önök, vagy egy szolgáltató elkövethet, amikor coeliakiának vél, vagy “diagnosztizál” tünetet. Annál is inkább, mert a coeliakia nem az a betegség, amit öngyógyítással meg lehet úszni. A diétára nem reagáló esetek a legsúlyosabb szövődményeket: nyirokmirigy rákot eredményezhetnek. A diagnózis és gondozás orvosi- és dietetikusi feladat!
Az Amerikai Gastroenterológiai Társaság által kiadott klinikai ajánlásokat, a Clinical Gastroenterology and Hepatology és a Gastroenterology című folyóiratokban jelenteti meg jórészben. Előbbi 2015;13:1396–1404 számában közzétett, eredetileg gastroenterológusok számára írt cikkben a 10 legfontosabb problémát tisztázza a betegség diagnosztizálására és kezelésére a gastroenterológus orvosok számára.
Lefordítottuk az ajánlást a betegek nyelvére, hogy megértsék a betegséget, és ne hagyják félrevezetni magukat.
Lisztérzékenység diagnosztizálása vérvétellel: szerológiával
Ellenőrizendő: szöveti transglutaminase elleni antitest (anti-TGG) Igmmunglobulin A (IgA) szint. Csak akkor értékelhető, ha előtte immunglobulin szintek (IgM, IgG, IgA) ismertek, mert 100 lisztérzékeny betegből 3 beteg IgA-hiányos, ezért a vérvételi tesztje lehet negatív (=egészséges értéket mutató).
Anti-TTG IgG alosztály pozitivitás IgA hiány esetén értékelendő.
IgA hiány mellett “deamidált gliadin peptid” (DGP) –IgG, illetve anti-TTG IgG levétel szükséges.
Lehet-e lisztérzékenységet tükrözéssel diagnosztizálni?
Igen, bizonyos technikák (pl. immerzió) növelik a pusztán ránézéssel és szövettani mintavétellel történő diagnosztizálás pontosságát. A diétára nem gyógyuló eseteket az ellenőrzések során ki kell emelni.
Kapszula-endoszkópia, két ballonos enteroszkópia a speciális (pl. foltos megjelenés) esetekben nélkülözhetetlen, diétára nem reagáló, szövődményes esetek (pl. T-sejtes nyirokmirigyrák, fekélyes éhbél gyulladás) kimutatására.
Honnan történik a lisztérzékenység szövettani kimutatása?
Nyombél kezdeti szakasza (2 minta opcionális), leszálló nyombélszakasz: 4 minta.
Ki az a rizikócsoport, akit szűrni kell lisztérzékenységre?
Lisztérzékenység rizikócsoportjába tartozik, ha
- első fokú hozzátartozó (különösen ikertestvér) lisztérzékeny
- ikertestvérek mindegyike lisztérzékeny
- a másodfokú hozzátartozó (őket is szűrni kell)
- gyermekkorban jelentkező, inzulinnal kezelt cukorbetegségben szenved
- Down szindróma esetén
- Turner szindróma esetén
- Williams szindróma esetén
Hogyan lehet szűrni azokat, akik gluteinmentes diétán vannak?
Rengeteg ember kezd gluteinmentes diétába. Ennek leginkább a gluteinmentes/glutein-csökkentett élelmiszert gyártók örülnek, akik sokat keresnek ezen drága élelmiszereken. Szerencsére a gluteinmentesnek gondolt diéta dietetikus által végignézve általában tartalmaz gluteint. Ha azonban az érdeklődő a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete által közzétett élelmiszereket fogyasztja, szigorúan tartva a diétát, akkor az eljárás a következő:
- 1 hónapon belül emelkedett diéta esetén a vérben az ellenanyag szint magas még, vagyis vérvétellel még szűrhető.
- 1 hónapon túl, ha a szerológia (vérvétel) pozitív, vékonybél biopszia levétele javasolt.
- Glutein terhelést (8-10g glutein /nap 4 hétig, bizonyos esetekben 3g/nap 6 hétig) lehet végezni és ez alatt vérvétellel, szövettannal ellenőrizni a beteget.
- Régóta korrekten tartott gluteinmentes diéta mellett genetikai vizsgálatot: HLA-tipizálást kell végezni. A vizsgálat nem megerősítő, hanem kizáró értékű (lásd később).
Hogyan kezeljük a coeliakát?
Szigorú, élethosszig tartó diétát kell tartani, ami nem tartalmazhat: búzát, rozst, árpát sem.
Első pár évben kerülni kell a zabot is, ritka keresztreakció miatt arra érzékeny betegben.
Lisztérzékeny beteg nem korlátlan mennyiségben, de 1 éven túli diéta mellett fogyaszthat már zabot. A zab lehet szennyezett búza, rozs és árpamaggal. Ezért vérvétellel ellenőrizni kell az ellenanyag szintet és a tüneteket coeliakia mellett. Ha ezek visszatérnek, zab nem fogyasztható!
Kell-e a beteget dietetikushoz irányítani? IGEN!
A dietetikus képzett arra, hogy az ételkészítési-tárolási folyamatok során a keresztszennyezést gluteinnel megelőzze (pl. többször használt sütőolaj, közös edények, külön kenyérpirító kérdése, stb.), tanácsot adjon utazáshoz, éttermekhez, a diétát beállítsa, különösen azért, mert a felesleges, túl szigorú diéta hiánybetegségeket eredményezhet. Kezelni kell a társbetegségeket: pl. kövérség, cukorbetegség, egyéb társbetegségek. Képes arra, hogy megtalálja, hogy a patikában adott gyógyszerek, illetve (vitamin, nyomelem készítmények, olajok stb.) tartalmaznak-e gluteint.
Frissen diagnosztizált lisztérzékeny betegnél milyen egyéb laborvizsgálatokat kell végezni, állapotfelmérésre, egyéb lappangó betegség kimutatására?
A lisztérzékenység a vékonybél feszívó felszínének csökkenését, zsíremésztés és felszívás zavara miatt zsír-, zsírsav, zsírban oldódó vitamin és nyomelem hiányt okoz. Ezért a diagnózist felállító orvos az alábbi ellenőrző vizsgálatokat kell, hogy elvégezze:
- vashiány és vashiányos vérszegényég kimutatása, gyógyítása,
- B12 vitaminhiány, autoimmun gyomorhurut, vérkép- és idegrendszeri tüneteinek felmérése, kezelése, hasnyálmirigy emésztőenzim csökkent termelésének kimutatása, szükség esetén kezelése,
- Folsavhiány kimutatása, kezelése, kísérő bakteriális túlnövekedési szindróma kimutatása, kezelése,
- Rézhiány, és másodlagos vérszegénység, vérképbeli, idegrendszeri eltérések kimutatása, kezelése,
- Cinkhiány kimutatása, szükség esetén kezelése,
- Csontanyagcsere ellenőrzése, szükség esetén kezelése.
FIGYELEM! ÖNGYÓGYÍTÁSNAK NINCS HELYE, VITAMIN-, NYOMELEM TÚLADAGOLÁS SÚLYOS SZÖVŐDMÉNYEKHEZ VEZETHET! BIZONYOS VITAMIN SZÁJON KERESZTÜL NEM PÓTOLHATÓ, CSAK INJEKCIÓ FORMÁJÁBAN!
Hogyan ellenőrizzük a diéta tartását?
- dietetikai ellenőrzés (orrba, szájba, végbélbe kerülő gyógyszerek, testápolók, kozmetikumok, ragasztók – pl. bélyeg, boríték ragasztója – glutein tartalmának is az ellenőrzése!)
- szerológiai vizsgálatok,
- szövettani vizsgálatok.
Felhívom a betegek figyelmét arra, hogy kontrolláltan tartott gluteinmentes diéta mellett a tünetek 4 hét-6 hónap között szűnnek meg, a szerológiai eredmények normalizálódása 1-2 év alatt, a vékonybél szövettani szerkezetének gyógyulása az esetek 90%-ában 9 év (!!!!!) után jön létre.
Azoknál, akik „gluteinmentes diéta” tartása mellett pár napon belül javulás lép fel, és ezt jelzik a vizsgálat során, NEM TUDJUK ORVOSKÉNT KOMOLYAN VENNI A LISZTÉRZÉKENYSÉGET. Számos egyéb puffadást, dyskomfortot okozó állapot javulhat diéta mellett két-három nap alatt, a lisztérzékenység nem.
A diagnózis felállítása és gluteinmentes diéta bevezetése után ajánlás szerint: 6 hónappal szerológiai vizsgálat, dietetikai vizsgálat, 2 évvel később vékonybél szövettani mintavétel szükséges.
Diétára nem reagáló coeliakiás betegek. Mi a teendő?
Nem reagáló beteg az, akinek gluteinmentes diéta korrekt tartása mellett tünetei, szerológiai pozitivitása 6 hónappal később is fennmarad.
Ebben az esetben diagnózis megerősítése, és azonos szövettani képet mutató egyéb betegségek kizárása (kontaminált vékonybél szindróma, autoimmun enteropathia, trópusi sprue, gyógyszerindukálta enteroparthia, Crohn betegség, közönséges variabilis immunhiány, kollagén sprue, eosinophil gastroenteritis).
Diétára nem reagáló lisztérzékenyek kezelése.
A szövettani mintavétel után a vékonybélben nagy tömegben jelen lévő immunsejtek tipizálása történik meg molekuláris biológiai módszerekkel. Ez alapján képzett alcsoportból sajnos egyik prognózisa rossz, az 5 éves túlélés csak 44-58%, mert nagy arányban fejlődik ki nyirokcsomórák, azaz lymphoma.
Megismerve tehát a lisztérzékenység diagnózisát, kezelését, akár súlyos-életet követelő szövődményét ugye most már Ön is elhiszi, nem önkéntes diétát kell tartani, hanem orvosra kell bízni a diagnózist és kezelést!
