10 tény, amit a lisztérzékenységről tudni kell (cikksorozat – 4. rész)
Szeretnénk segíteni Önöknek abban, hogy megértsék a 10 leggyakoribb tévedést, amit Önök, vagy egy szolgáltató elkövethet, amikor coeliakiának vél, vagy “diagnosztizál” tünetet. Cikksorozatunk 4. részéből kiderül, hogy hogyan ellenőrizzük a diéta tartását, illetve hogy mi a teendő valamint hogyan kezelhetőek a diétára nem reagáló lisztérzékenyek.
A lisztérzékenységgel (coeliakiával) az elmúlt 5 évben számos internetes oldal foglalkozik. Puffadással, hasfájással, székelési szokás megváltozásával számos beteg öngyógyításba kezd. Az öngyógyítást általában internetes olvasmányok alapján indítják el a tünettel rendelkezők, azonban tudni kell, hogy az internet sok esetben marketing eszköz. Amellett, hogy segíteni akarás vezeti az oldalszerkesztőt, számos egyéb, főleg gazdasági ok motiválja.
Az Amerikai Gastroenterológiai Társaság által kiadott klinikai ajánlásokat, a Clinical Gastroenterology and Hepatology és a Gastroenterology című folyóiratokban jelenteti meg jórészben. Előbbi 2015;13:1396–1404 számában közzétett, eredetileg gastroenterológusok számára írt cikkben a 10 legfontosabb problémát tisztázza a betegség diagnosztizálására és kezelésére a gastroenterológus orvosok számára.
Lefordítottuk az ajánlást a betegek nyelvére, hogy megértsék a betegséget, és ne hagyják félrevezetni magukat. Cikksorozatunkban részletekben közöljük ezeket a pontokat.
8. Hogyan ellenőrizzük a diéta tartását?
- dietetikai ellenőrzés (orrba, szájba, végbélbe kerülő gyógyszerek, testápolók, kozmetikumok, ragasztók – pl. bélyeg, boríték ragasztója – glutein tartalmának is az ellenőrzése!)
- szerológiai vizsgálatok,
- szövettani vizsgálatok.
Felhívom a betegek figyelmét arra, hogy kontrolláltan tartott gluteinmentes diéta mellett a tünetek 4 hét-6 hónap között szűnnek meg, a szerológiai eredmények normalizálódása 1-2 év alatt, a vékonybél szövettani szerkezetének gyógyulása az esetek 90%-ában 9 év (!!!!!) után jön létre.
Azoknál, akik „gluteinmentes diéta” tartása mellett pár napon belül javulás lép fel, és ezt jelzik a vizsgálat során, NEM TUDJUK ORVOSKÉNT KOMOLYAN VENNI A LISZTÉRZÉKENYSÉGET. Számos egyéb puffadást, dyskomfortot okozó állapot javulhat diéta mellett két-három nap alatt, a lisztérzékenység nem.
A diagnózis felállítása és gluteinmentes diéta bevezetése után ajánlás szerint: 6 hónappal szerológiai vizsgálat, dietetikai vizsgálat, 2 évvel később vékonybél szövettani mintavétel szükséges.
9. Diétára nem reagáló coeliakiás betegek. Mi a teendő?
Nem reagáló beteg az, akinek gluteinmentes diéta korrekt tartása mellett tünetei, szerológiai pozitivitása 6 hónappal később is fennmarad.
Ebben az esetben diagnózis megerősítése, és azonos szövettani képet mutató egyéb betegségek kizárása (kontaminált vékonybél szindróma, autoimmun enteropathia, trópusi sprue, gyógyszerindukálta enteroparthia, Crohn betegség, közönséges variabilis immunhiány, kollagén sprue, eosinophil gastroenteritis).
10. Diétára nem reagáló lisztérzékenyek kezelése.
A szövettani mintavétel után a vékonybélben nagy tömegben jelen lévő immunsejtek tipizálása történik meg molekuláris biológiai módszerekkel. Ez alapján képzett alcsoportból sajnos egyik prognózisa rossz, az 5 éves túlélés csak 44-58%, mert nagy arányban fejlődik ki nyirokcsomórák, azaz lymphoma.
A teljes cikk az alábbi linken olvasható:
10 tény, amit a lisztérzékenységről (coeliakiáról) tudni kell