10 tény, amit a lisztérzékenységről tudni kell (cikksorozat – 3. rész)
A lisztérzékenységgel (coeliakiával) az elmúlt 5 évben számos internetes oldal foglalkozik. Puffadással, hasfájással, székelési szokás megváltozásával számos beteg öngyógyításba kezd. Az öngyógyítást általában internetes olvasmányok alapján indítják el a tünettel rendelkezők, azonban tudni kell, hogy az internet sok esetben marketing eszköz. Amellett, hogy segíteni akarás vezeti az oldalszerkesztőt, számos egyéb, főleg gazdasági ok motiválja.
Szeretnénk segíteni Önöknek abban, hogy megértsék a 10 leggyakoribb tévedést, amit Önök, vagy egy szolgáltató elkövethet, amikor coeliakiának vél, vagy “diagnosztizál” tünetet. Annál is inkább, mert a coeliakia nem az a betegség, amit öngyógyítással meg lehet úszni. A diétára nem reagáló esetek a legsúlyosabb szövődményeket: nyirokmirigy rákot eredményezhetnek. A diagnózis és gondozás orvosi- és dietetikusi feladat!
Az Amerikai Gastroenterológiai Társaság által kiadott klinikai ajánlásokat, a Clinical Gastroenterology and Hepatology és a Gastroenterology című folyóiratokban jelenteti meg jórészben. Előbbi 2015;13:1396–1404 számában közzétett, eredetileg gastroenterológusok számára írt cikkben a 10 legfontosabb problémát tisztázza a betegség diagnosztizálására és kezelésére a gastroenterológus orvosok számára.
Lefordítottuk az ajánlást a betegek nyelvére, hogy megértsék a betegséget, és ne hagyják félrevezetni magukat. Cikksorozatunkban részletekben közöljük ezeket a pontokat.
6. Hogyan kezeljük a coeliakát?
Szigorú, élethosszig tartó diétát kell tartani, ami nem tartalmazhat: búzát, rozst, árpát sem.
Első pár évben kerülni kell a zabot is, ritka keresztreakció miatt arra érzékeny betegben.
Lisztérzékeny beteg nem korlátlan mennyiségben, de 1 éven túli diéta mellett fogyaszthat már zabot. A zab lehet szennyezett búza, rozs és árpamaggal. Ezért vérvétellel ellenőrizni kell az ellenanyag szintet és a tüneteket coeliakia mellett. Ha ezek visszatérnek, zab nem fogyasztható!
Kell-e a beteget dietetikushoz irányítani? IGEN!
A dietetikus képzett arra, hogy az ételkészítési-tárolási folyamatok során a keresztszennyezést gluteinnel megelőzze (pl. többször használt sütőolaj, közös edények, külön kenyérpirító kérdése, stb.), tanácsot adjon utazáshoz, éttermekhez, a diétát beállítsa, különösen azért, mert a felesleges, túl szigorú diéta hiánybetegségeket eredményezhet. Kezelni kell a társbetegségeket: pl. kövérség, cukorbetegség, egyéb társbetegségek. Képes arra, hogy megtalálja, hogy a patikában adott gyógyszerek, illetve (vitamin, nyomelem készítmények, olajok stb.) tartalmaznak-e gluteint.
7. Frissen diagnosztizált lisztérzékeny betegnél milyen egyéb laborvizsgálatokat kell végezni, állapotfelmérésre, egyéb lappangó betegség kimutatására?
A lisztérzékenység a vékonybél feszívó felszínének csökkenését, zsíremésztés és felszívás zavara miatt zsír-, zsírsav, zsírban oldódó vitamin és nyomelem hiányt okoz. Ezért a diagnózist felállító orvos az alábbi ellenőrző vizsgálatokat kell, hogy elvégezze:
- vashiány és vashiányos vérszegényég kimutatása, gyógyítása,
- B12 vitaminhiány, autoimmun gyomorhurut, vérkép- és idegrendszeri tüneteinek felmérése, kezelése, hasnyálmirigy emésztőenzim csökkent termelésének kimutatása, szükség esetén kezelése,
- Folsavhiány kimutatása, kezelése, kísérő bakteriális túlnövekedési szindróma kimutatása, kezelése,
- Rézhiány, és másodlagos vérszegénység, vérképbeli, idegrendszeri eltérések kimutatása, kezelése,
- Cinkhiány kimutatása, szükség esetén kezelése,
- Csontanyagcsere ellenőrzése, szükség esetén kezelése.
FIGYELEM! ÖNGYÓGYÍTÁSNAK NINCS HELYE, VITAMIN-, NYOMELEM TÚLADAGOLÁS SÚLYOS SZÖVŐDMÉNYEKHEZ VEZETHET! BIZONYOS VITAMIN SZÁJON KERESZTÜL NEM PÓTOLHATÓ, CSAK INJEKCIÓ FORMÁJÁBAN!
A teljes cikk az alábbi linken olvasható:
10 tény, amit a lisztérzékenységről (coeliakiáról) tudni kell
